User: Nelo
mail: -

• Alapadatok
Neve:
Kora: 2,5
Neme: nőstény
Falka: Vándor
Rang: -

• Család
Apja: Furkef
Anyja: Lelőtték
Testvér(ei): Nem ismeri őket.
Párja: -
Kölykök: - (csak úgy zárójelben:tüzel)

• Jelleme: Nagyon barátságos és szinte mindig vidám.Szeret idegenekkel ismerkedni,de a bizalmát nem árúlja olcsón!Neki mindegy,hogy kan vagy szuka az illető,szívesen trécsel vele,és akár vadászik is neki. Kedvenc időtöltése ugyanis a vadászat! A nagyobb prédáknak is nekimegy egyedül,és könnyedén leteríti azt. Még ha nem is éhes,csak úgy szórakozásból is vadászik,tizedeli a népet.Minden vágya,hogy vadásznak bevegyék egy falkába,ami mindig úton van. Tudja,hogy ilyen kevés akad,de egyszerűen nem bír sokáig egy helyben maradni,mindig felfedezni kíván valami újat. Hátránya,az,ha egy másik farkassal találkozik akkor be nem áll a szája és alig lehet lekoptatni. Ha ránéz egy idegenre,akkor könnyedén megállapítja annak hangulatát és tekintélyét. Ennek ellenére egy alfával is ugyanolyan játékos és néha pimaszul bánik mint egy vándorral. Nagyobb prédát szívesen megoszt másokkal,de ha egy kisebb falatnyi élelemről van szó akkor azt ádázul védelmezi. Már kölyökora óta tisztában van az ereje nagyságáról. Nagyon erősek voltak a szülei,és bár egy szuka nem keveredik sokszor harcba,ő mégis egy kan erejét felülmúlja. De ezt csak szükség esetén használja,hisz tudja,hogy az erőszak nem old meg semmit!Kedvenc évszaka a tél és az ősz,ilyenkor a legaktívabb. Egyesek számára bezony idegesítő lehet,mert ha a másik fél máragresszíót alkalmaz a távoltartására ő akkor is higgadt,és nem kopik le. Így van ez ma is,itt Ramarie-ben.
Music~ (nincs)

• Története:  Még kölyök volt,mikor nagyon ijesztő hang felköltötte. Ő nem ismerte de a szülei igen. A barlangban épp az anyjukkal voltak,mikor a kutyák jeleztek gazdájuknak,hogy farkast találtak. Ekkor a szuka ösztönösen védelmezte a kölykeit,és bár egy kutyát sikeresen leterítetta puska ellen semmi esélye nem volt. Bumm,és apjuk az ismerős hang hallatán már ott is termett a közeli erdőből. Látván mi folyik a barlang körűl,közbelépett! Az emberek ekkor már elkezdték kipakolni a kölyköket a barlangból,mikor az egyik embert Furkef hátbatámadta. A puska ben volt a másik embernél a barlangban,aki nem foglalkozott kinti társával,így az hamarosan alulkerekedett az erős kannal szemben. A barlangban lévő személy éppen az utolsó kölyökért nyúlt,mikor morgásra lett figyelmes a háta mögött. Lassan felegyenesedett és letette a dobozt,melybe a kölyköket pakolta,aztán lassan a puskához nyúlt. Furkeftudta,hogy ha most nem cselekszik akkor mindennek vége. Hát cselekedett,méghozzá legfiatalabbik kölyke szeme láttára,ölte meg második ember áldozatát,aki kitartóbban küzdött kinti társánál,ezért is volt Furkefnek nehezebb dolga. De már fulladozott a sok vértől ez ember,amikor megint Bumm! Furkef a földre rogyott akárcsak párja,de nem halt meg egyből! Az ember vasból lehetett,mert ezek után felkapta a dobozt és elrohant. A kutyákat kereste de ezek addigre már távol jártak. Furkef lassan de magabiztosan feltápászkodott,csak a mellső lábát érte a lövés. Kölykéhez vonszolta magát,ami eddigre már nagyon éhes volt,de hamar kifáradt a sírásban. Egész éjszaka ott maradt mellette,aztán elérkezett a reggel. Három természetvédelmis ember talált rá a barlang előttfekvő farkasra,aztán az emberi hullára. Ők békés emberek voltak,de Furkef őket is ellenségnek tekintette. Utolsó,megmaradt kölykét elvették tőle,őt pedig otthagyták magára. De erős volt,és hamar felépült,az elmúlt években,akárcsak lánya.Egy kicsi faluba vitték távol hazájától. Itt úgy nevelték akárcsak egy kölyköt,gyerekkel játszott és kutyákkal labdázott. Ám egy szép téli napon a falu felégett,mert egy csapat zsivány feldúlt mindent. Ekkor kénytelen volt megszüknie,azaz elmenekülnie,azóta bolyong a nagy világban.

• Kép(ek)