- Ramarie világában nem egyszerű az élet. Mindennap küzdelem a létért, az élelemért... Az érzéseidért. Áldozat nélkül nincs győzelem, tartja a mondás. Te készen állsz a harcra? - Talma kérdőn tekint rád, majd felugrik a kékes barlang egyik sziklájára.
- Hogy harcolhatnék? Hisz csak egy kölyök vagyok - nem teljesen érted azt, amit Talma mond neked. Zavaros. Ráadásul egy teljesen idegen, mégis különlegesnek tűnő farkassal diskurálsz.
- Kölyök... Mit számít? Itt felnőhetsz. Feladatot kapsz. Élned kell. - Talma egy pillanatig még néz, aztán lassan elindul, be a barlangba
- De hiszen... Már élek... - motyogod magadban, mintha szemernyit is számítana. Tétován hátrafordulsz. Követned kéne?
- Ramarie rád vár. Menj és fedezd fel - Talma hangja mindenfelől árad, de őt magád nem látod. Csak a fényt... A fényt, amely hívogat. Kilépsz a fényre. Te is érzed, hogy más lettél. Te is tudod. Körbenézel. Csodálatos dombtetőn állsz, mögötted a fekete barlang, előtted a világ. Hátranézel. Talma sehol.
- Ó, nagy bölcs, hova tűntél? - kiáltasz fel, ám választ nem kapsz. A távolban vonyítást hallasz. Beleremeg a tested. Menned kell. Szólít, hív, csábít... Futva nekiiramodsz.
Talma a dombról figyel, de te ezt nem tudod. Fejét az égnek emeli, és suttogva elmond egy imát.
- Menj, ifjú... Egy szebb, bátrabb világért.

Ramarie nincs túl jó helyzetben. Az őslakos Woronwa falka békében élte megszokott életét, de egy nap idegenek lepték el nyugodt erdeiket. Talma még előző éjjel megjelent a vezérnél, hogy felkészítse. Elmagyarázta az Una falka szerencsétlen helyzetét.
- Aggódom, hatalmas Talma. Mi lesz, ha támadni fognak? - a vezér kétkedve figyelte a szorost, ahol a következő napon bevándorolnak az Unák.
- Békés szándékkal jönnek ide. - Talma hangja annyira bársonyos, hogy lenyugtatja a vezért, de még mindig maradt benne kétség.
- Ez biztos? - A vezér bizonytalan hangja hatására Talma elkomorodott.
- A romlás megkörnyékezte otthonukat, azonban nem jött utánuk. Nem biztos, hogy később se fog, és éppen ezért kell összefognotok. Lépjetek szövetségre Ramariéért. A ti mancsotokban a sorsa.
- Azt hittem, a tiédben van. - A vezér összezavarodott.
- Az enyémben? Nem. Én csak próbálok békét teremteni. Életet veszek és adok. Kifogásod van ellene? - Talma pofáján apró kis rándulás szaladt végig, és kivallantotta egy-két fogát.
- Nem, dehogy, hova gondolsz! - a vezér nem volt gyáva, de Talma hatalmától még ő is félt.
- Ne feledd. Béke - emlékezetette még egyszer a Woronwa vezért, mielőtt végleg eltűnt volna a sötétség árnyékában.

Talma azóta nem jelent meg. Egyelőre béke van. Tarucco, az Una vezér azonnal beleegyezett a szövetségbe Ruumával, a Woronwa falka alfájával. Azóta is támogatják egymást mindenben. Azonban Tarucco nem mondott el mindent. Nem mesélt azokról, akik ott maradtak Tulmában, szülőföldjükön. Félt, hogy Ruuma felbontja a szövetséget. Ezt pedig nem akarja, hiszen a Woronwa farkasok kiváló bajtársak és harcosok.

Azonban........... A sötétség gyors munkálatokba kezdett, messze Tulmában... Egy furcsa szerzet jelent meg. Farkasszerű, de sokkal véknyabb és magasabb. A nőstény neve Girith. Nem mutat aggressziót, és egyelőre egy farkassal sem találkozott. Fogalma sincs, hogy került ide, csak azt tudja, hogy tetszik neki a hely. Amikor megijed valamitől, egy bizonyos "Faica" szót mond. Azonban ha bárki rákérdez, nem is emlékszik rá, hogy kimondta. Van-e vajon köze a Tulmában maradt szerencsétleneknek a ehhez a különös szóhoz? Derítsd ki magad...

Tehát ebbe a helyzetbe kerülsz, ha belépsz Ramarie birodalmába. Ha úgy gondolod, készen állsz, hát csatlakozz valamelyik falkához, vagy csak bojong vándorként, amíg meg nem tudod életed értelmét.

Jó játékot!